Ötletek a biodiverzitás-barát kert kialakításához
Kiadványunk számos gyakorlati javaslatot tesz a biológiai sokféleség megőrzésére saját kertünkben.
Fogadjátok szeretettel Dr. Gyulai Iván legújabb ötleteit a biodiverzitás-barát kert kialalkításához.
Kiadványunk számos gyakorlati javaslatot tesz a biológiai sokféleség megőrzésére saját kertünkben.
Fogadjátok szeretettel Dr. Gyulai Iván legújabb ötleteit a biodiverzitás-barát kert kialalkításához.
Már egy zsebkendőnyi kertdarab is jó szolgálatot tehet, ahol megkezdhetjük a környezettudatos, természetbarát lépések sorát.
Ha csatlakozni szeretnénk a felelősen gondolkodó és a természet megőrzéséért tenni is akaró közösséghez, nem kell mást tennünk, mint hogy elkezdjük úgy tervezni, gondozni kertünket, hogy az itt felsorolt lépések közül minél többet megvalósítunk a lehetőségeinkhez mérten.
Mennyi uniós pénz jöhet Magyarországra, milyen módon és milyen célokra? Mikor és hogyan lehet beleszólásunk a pénzek elköltésébe? Tudjon meg többet a Bankfigyelő Hálózat és az MTVSZ közös kiadványából: Útmutató az uniós pénzalapokhoz.
A géntech multik, valamint a GMO-párti lobbi a génmódosított növények új generációjával („génszerkesztett” fajták, "új GMO-k") kapcsolatban azt állítják, hogy
- az"új GMO-k" sokkal pontosabbak, mint a korábbi, transzgénikus technikák, ezért sokkal biztonságosabbak is;
- az "új GMO-k" fogják táplálni a világot, szükség van rájuk a világ növekvő népességének élelmezéséhez;
- az "új GMO-k" fenntarthatóak, szükség van rájuk az EU Zöld Megállapodása célkitűzéseinek teljesítéséhez;
- az éghajlati válságra is az "új GMO-k" adják majd a megoldást;
- szükség van az "új GMO-ra" a növényvédőszer-használat csökkentéséhez;
- sőt, az új GMO-k növelnék a biológiai sokféleséget is.
Jelen kiadványban ezekről a mítoszokról rántjuk le a leplet, és megmutatjuk, hogy mindez csupán zöldrefestés.
A digitális technológiára gyakran tekintenek csodafegyverként. Az innovációhoz és számos globális kihívás kezeléséhez elengedhetetlen eszközként hivatkoznak rá, pedig az igazság ennél jóval összetettebb. Az új digitális technológiák mellett érvelők időnként ezt a nélkülözhetetlennek beállított narratívát használják fel nagyvállalati és politikai terveik terjesztésére, valamint a gazdasági és politikai hatalom megszilárdítására. Pedig a technológiák alkalmazása nem következmények nélküli. Fejlesztésük, értékesítésük és használatuk elválaszthatatlanul összefonódik különféle gazdasági és politikai érdekekkel, kulturális hatásokkal, ismeretekkel és emberi kapcsolatokkal. Ezt látjuk most a mezőgazdaságban is, ahol a biodigitális technológiák az európai (és a világ más területein élő) gazdák számára alapvető erőforrásokká erősödnek, és befolyásolják a gazdálkodással kapcsolatos kulcsfontosságú döntéseiket. Eközben azonban kulcsfontosságú dolgok veszhetnek el: fennáll a kockázata annak, hogy a paraszti autonómia, a paraszti gazdálkodás és az agroökológia értékes ismeretei törlődnek a leegyszerűsített adatvezérelt folyamatok előtérbe kerülése miatt.
Kiadványunkban azt vizsgáljuk meg, hogy miként erősíti meg pozícióit a Big Tech az agráriumban, illetve hol vannak a súrlódási pontok az új digitális technológiák és az európai paraszti autonómia illetve az agroökológiai gyakorlatok között Európában.
Európa ismét válaszút elé érkezett, amikor is döntenie kell az intenzív mezőgazdaságban használt, új generációs génmódosított növények és a valóban fenntartható gazdálkodási rendszerek között. 2023. tavaszán az Európai Bizottság a biztonsági szabályozások mérséklését és a termék-megjelölések kötelezettségének feloldását tervezi az „új” génmódosítási technológiákkal – beleértve a CRISPR-CAS9-et – módosított növények esetén is.
A hatóságokra is nyomást gyakorló Bayer és más biotech vállalatok aranybányát látnak ebben az új technológiában, ugyanakkor kevés figyelmet szentelnek a szükséges uniós biztonsági szabályozásoknak. A Bizottság reálisnak nem mondható marketing szövegeket ismételget illetve készséget mutat az olyan kockázatok elhanyagolására, mint például az, hogy az új génmódosítási technikák egyáltalán nem annyira precízek, mint ahogy azt állítják; az új-GMO-k nagyobb kockázatot jelentenek az élővilágra; ha kiengedtük őket a szabadba, az már visszafordíthatatlan; veszélyeztetik az ökológiai gazdálkodási szektort; és használatuk az iparszerű mezőgazdaság további intenzifikálásához vezet, amely a biodiverzitás összeomlásnak így is fő okozója.
Az új GMO-k csak elterelik a figyelmet az élelmezésbiztonság és a természet helyreállításának valódi megoldásáról, az agroökológiáról.
Gyakorlati útmutató a húsfogyasztás csökkentéséhez, receptekkel, menüsor-ötletekkel.
A REPowerEU az Európai Uniónak az Ukrajna elleni orosz invázióra válaszul elfogadott stratégiája, mely lehetőséget mutat az EU-nak a fosszilis tüzelőanyagoktól való elszakadásra és a tiszta, fenntartható energia támogatására polgárai számára.
Ehhez a tagállamok további finanszírozást igényelhetnek azáltal, hogy ún. „REPowerEU-fejezeteket” nyújtanak be az Európai Bizottsághoz a vállalkozások, a háztartások és a biztonságos energetikai átmenethez szükséges kritikus infrastruktúra támogatására.
Azonban fennáll a kockázata, hogy ezek a szép célok nem, vagy eltérően teljesülnek, ha a fejezetek keretében megvalósuló új beruházásokat nem mérlegelik alaposan a nyilvánossággal folytatott konzultáció mentén.
A Bankfigyelő Hálózat kiadványának magyar változatában a REPowerEU működését, jelentőségét, valamint a kockázatokat és javaslatainkat ismertetjük.
KRITIKUS KÉRDÉSEK AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK LABORATÓRIUMBAN ELŐÁLLÍTOTT ALTERNATÍVÁIVAL KAPCSOLATBAN
Háttér Az emberek a világ minden táján, már évszázadok óta fogyasztanak növényi fehérjéket, mint például tofut. Az egyre eliparosodó állattenyésztéssel kapcsolatos problémák széles körű elterjedésével egyidőben a növényi alapú termékeken kívül a hús- és tejtermék-helyettesítők iránti érdeklődés is megnőtt. A közelmúltban komoly befektetések történtek az olyan nem növényi alapú termékek kutatásába és fejlesztésébe, amelyek utánozzák (imitálják) az állati termékeket, az állati sejtkultúrákból állati szérummal tényésztett állati szövetektől kezdve egészen a génmódosított algával és élesztővel előállított fehérjékig. A gyártók állítása szerint a termékek minimalizálják az iparszerű állattenyésztés környezeti hatásait azáltal, hogy az állati termékeket szintetikus termékekkel helyettesítik. E mesterséges anyagok előállítása azonban az energia- és vízfogyasztása, valamint az olyan alapanyag igénye – mint például a cukor és a metán –, illetve vegyianyag-szükséglete miatt ugyanúgy erőforrás-igényes. Az új, állati eredetű élelmiszereket helyettesítő termékeket „tiszta hús”, „állati eredetű anyagtól mentes”, „növényi alapú” néven forgalmazzák vagy hirdetik, az ígéretek megalapozottsága azonban megkérdőjelezhető. A növényi alapú élelmiszerektől való eltávolodás következtében számos biotechnológiai termékre érkeztek javaslatok. A Memphis Meats például a „világ első tenyésztett húsgolyójának” és a „laborban tenyésztett baromfihúsának”1 előállítása során állati szérumot használ, hogy az állati sejtekből szöveteket tudjon növeszteni. Más vállalatok géntechnológiával állítják elő az állati fehérjéket utánzó összetevőket. Az Impossible Foods például a „véres növényi alapú burgeréhez” szükséges „növényi vér” (leghemoglobin „hem” fehérje) előállításához genetikailag módosított élesztőt használ, a Finless Foods az „algaalapú garnélarákjához” szükséges fehérje előállításához pedig génmódosított algát használ. Emellett számos olyan állati eredetű élelmiszereket helyettesítő készítményre érkeztek javaslatok, melyekben a hozzávalók előállításához génmódosított élesztőt használnak, ilyen például a Gelator vállalat zselatinhelyettesítő készítménye, a Perfect Day tejhelyettesítő termékei, illetve a Clara Foods tojásfehérjehelyettesítő készítményei.
A teljes kiadvány letölthető itt.