Egyre fogyatkozó termőföldjeink és talajaink további pusztulásának megakadályozására uniós szintű jogszabály és nemzeti talajvédelmi stratégia megalkotását szorgalmazta Szabó Marcel a jövő nemzedékek szószólója, valamint a Magyar Természetvédők Szövetsége egy konferencián, amelyet az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalában rendeztek.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-magyarországi Zöld Kör a Monori Ady Úti Általános Iskolával és az Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskolával közösen Világfákat ültetett a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség kezdeményezéséhez csatlakozva.

A Magyar Természetvédők Szövetsége és a Föld Barátai Európa „Őrzők” című közös kiállítása a természet sokszínűségéről, a természetvédelem ezer arcáról és a természetért harcolók mindennapos küzdelméről szól. A kiállítás 2016. november 17-től látható az Országgyűlés Irodaházának aulájában, ezután pedig az ország több mint 15 helyszínén is megtekinthető lesz.

A demokrácia győzelmeként értékelik a civil szervezetek, hogy elmaradt az EU–Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) mára tervezett aláírása, mert Vallónia és a Brüsszeli régió nem volt hajlandó gyorsított eljárásban, érdemi egyeztetés nélkül rábólintani az egyezményre. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet azt várja a magyar kormánytól, hogy kezdeményezzen érdemi társadalmi vitát a CETA-ról, mielőtt végleges döntést hoz az egyezmény aláírásáról.

A SUPPLYCHA!NGE– Kampány az ökotudatos boltokért (1) munkatársai látványos akció keretében adták át Antwerpenben azt a petíciót, amely méltányos narancslé-előállítást, és a dolgozók kizsákmányolásának megszüntetését követeli. A követeléseket 24507 aláíró támogatta, Európa valamennyi országából. Az óriási bevásárlókocsiba zárt aktivisták a Gyümölcslé Csúcstalálkozóra (Juice Summit) igyekvők figyelmét szerették volna felhívni a narancslé-ágazatban tapasztalható embertelen körülményekre. A Csúcstalálkozón a világ legjelentősebb gyümölcslé forgalmazói és előállítói találkoztak.

Lényegében semmi biztosítékot nem nyújt az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezménnyel (CETA) kapcsolatos aggályokkal szemben az Európai Bizottság újabb magyarázó nyilatkozat javaslata. Ezért a civil szervezetek továbbra is az egyezmény aláírásának elvetését szorgalmazzák.

Kiszivárogtatási botrány a CETA körül is A kiszivárgott CETA-nyilatkozat [1] egyáltalán nem orvosolja a Kanada–EU egyezménnyel szemben fennálló tagállami és civil aggályokat – szemben az Európai Bizottság és a kanadai kormány előzetes ígéreteivel. A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet ezért azt várja a kormánytól, hogy ne írja alá a CETA-t a jelenlegi formájában.

A Kanada és EU közötti megállapodást ellenző civil szervezetek szerint a kormány hibát követ el azzal, hogy aláírja a káros hatású szabadkereskedelmi egyezményt, s ezzel hozzájárul ahhoz, hogy megkezdődjön a ratifikációs eljárás. A szervezetek sürgetik, hogy Magyarország forduljon az Európai Bírósághoz és kérje az egyezmény uniós joggal való összeférhetőségének vizsgálatát.

Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója, valamit a civil szervezetek is azt szorgalmazták egy mai konferencián, hogy Magyarország ne írja alá az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt. Az ombudsmanhelyettes emellett kérte a kormányt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz a szerződés jogi vizsgálata érdekében.

Az Európai Bizottság 2016. július 5-én terjesztette be az Európai Tanács elé az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt, a CETA-t. Az egyezményről az EU kereskedelmi minisztereinek szeptember 23-i, informális tanácsülésén tárgyaltak Pozsonyban és október 27-ére az Európai Bizottság már a közös ratifikációt tervezi Kanada miniszterelnökével. Magyarország azonban még nem foglalt állást a CETA-t illetően. Itt az ideje, hogy megállítsuk ezt az előnytelen, sőt veszélyes egyezményt! Írj most a döntéshozóknak!